Dzsipszizmus

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Real-Barca 2:1 - A világ legjobb cigány focistái

Címkék: sport, foci, cigány tehetségek, dzsipszizmus

Egy kedves Metaxa-kedvelő barátom Kaposvárról, illetve a mikroblog-szcénából, Móhr Miklós küldte a következő posztot:

A sok divat témájú poszt közé szeretnék most becsempészni egyet, a hagyományosan férfitémának számító labdarúgásról. Bár a sok csodaszép modell lány is inkább férfikollegáimnak kedvez, a foci akkor is nagyon fontos, hogy előkerüljön itt is. A legnemzetközibb sport, a világ talán minden országában a legnépszerűbb három egyike. A FIFA (Nemzetközi Labdarúgó Szövetség) 2001 nyarán határozott úgy, hogy küzdeni fog a rasszizmus és a kirekesztés ellen. Nem újdonság, hogy futballisták a világ bármely tájáról érkeznek a szűk élmezőnyt jelentő csapatokba, vagy akár Magyarországra is. Japán, pakisztáni, gaboni, vagy éppen moldáv játékosok is szerepelnek nálunk, de a játékosközvetítő-hálózat olyannyira lefedi a földgömböt, hogy gyakorlatilag bárhonnan bárhova érkezhet egy reményteli új gólvágó, ritkán kapjuk fel a fejünket. Biztos sokan emlékszünk a 2002-es dél-koreai válogatott bravúrjára a vébén, vagy a pár évig tündöklő szenegáli válogatottból is fel tudunk még idézni néhány nevet. És ki tudna mondani jó roma focistákat a világból?

Pedig van pár jó.

Kapusposzton óriási sztárt mondjuk nem találunk, de egy megbízható, nagyon rutinos válogatott játékost igen. Ő Oka Nikolov, aki emberemlékezet óta az Eintracht Frankfurt kapusa. Nikolov az NSZK-ban született 1974-ben, húsz éves korától a piros-feketék játékosa. Eddig 349 meccsen védett a csapatban, ötször pedig a macedón válogatottban.  

Nem mondanám Nikolovot rossz kapusnak, de azért jó védelem dukál elé.  A jelenleg lehetséges legjobb összeállításban Hrisztosz Pacacoglu az egyik alapember. Ő Kastoriában, egy a bundaiparban fontos szerepet betöltő görög városban született, és 21 évesen lett az Olimpiakosz, az egyik legnépszerűbb klub játékosa. Óriási tehetségnek tartották, Sir Alex Ferguson a Manchester United menedzsere hatmillió fontot ajánlott érte, amit a pireuszi csapat vezetése elutasított. Nem sokkal később Pacacoglu nagyon súlyos sérülést szenvedett, két évet hagyott ki. Visszatért, és kapott lehetőséget a bizonyításra, de hamarosan megint csődöt mondott a térde. Jelenleg egy görög másodosztályú csapat játékosa. Negyvenötször lépett pályára a görög válogatottban. Két unokatestvér kap helyet mellette hátul. Jacques Abardonado 33 éves, karrierje során már sok csapatban megfordult, és az első volt mind közül a legnevesebb. A leghosszabb időt az OGC Nice színeiben töltötte, ott lőtte karrierje legszebb gólját is. Most az Étoile Fréjus Saint-Raphael játékosa. A fiatalabb kuzin Yohann Mollo 22 éves, ötször szerepelt a francia U-21-es válogatottban, most a Nancyt erősíti.

A középpályán az eddigieknél jóval nevesebb játékosokat találunk. Rafael Van der Vaart most a Tottenham csillaga, de szerepelt már a Real Madridban is, illetve meghatározó tagja a világ egyik legjobb nemzeti csapatának, a holland válogatottnak. Rafael egy Heemskerk nevű kisvárosban született huszonnyolc évvel ezelőtt. Egy cigánykaraván tagjaként éltek ekkoriban. Lakókocsiban laktak, és sokat utaztak. Kissrácként sokat focizott, és Romáriónak képzelte magát. Még akkor is félig-nomád családjával élt, mikor 17 évesen bemutatkozott az Ajaxban. Sztárjátékosként feleségül vett egy ismert tévébemondót, ami meglepő indulatokat váltott ki a holland szurkolók körében. Rafaelt már korábban is megtalálták roma származása miatt, ekkoriban azonban feleségének is címeztek antiszemita kommentárokat. A holland parlament is tárgyalta az ügyet. Van der Waart pedig Németországba igazolt. Már a Real Madrid játékosa volt, mikor kiderült, hogy felesége mellrákos. A világhírű klub el akarta adni Rafaelt, ő viszont, inkább vállalta, hogy kevesebb játéklehetőséget kap, mert biztosítani akart feleségének, hogy továbbra is ugyanott kezeljék, ahol addig. Mikor a kezelés véget ért, elfogadta a Tottenham ajánlatát. Ricardo Quaresma szintén nagy tehetségnek indult, aztán karrierje kiteljesedését különféle akadályok nehezítették. A Sporting játékosaként kezdte, de már húsz évesen lecsapott rá a Barcelona. Egy felejthető szezonja volt a katalán sztárcsapatnál, aztán tovább is passzolták. A Portóban négy évet töltött el, majd sikerült újra előrelépnie, és az ekkoriban sikert sikerre halmozó Internazionale vette meg. Újabb hullámvölgy következett. Két szezont játszott az olasz bajnokságban, egyikben a legrosszabb játékosnak választották, a következőben pedig a második helyet csípte meg ugyanezen szavazáson. Most a török Besiktas profija, és időnkét újra varázsol a labdával, és újra lövi azokat a gigantikus gólokat, amik híressé tették. A „Cigány”, ahogy becézik, harmincegyszeres portugál válogatott. Jesus Navas Sevilla környékén született és nőtt fel, ahol a spanyolországi cigányság talán legnagyobb számban képviselteti magát. A villámgyors szélső az Sevilla FC csapatával együtt tűnt fel a relatív ismeretségből. és lett meghatározó szereplő hazájában. Navas mindeddig csak szűkebb pátriájában focizott, és ez aligha fog változni valaha is. Nagyon súlyos honvágy gyötri, ha utaznia kell. Már számos edzőtábort hagyott ott, melyek túl messze voltak Sevillától, s a csapat amerikai turnéjára sem utazott el. Alkalmanként pánikrohamok is gyötrik. Navas 14 alkalommal lépett pályára a válogatottban.

José Antonio Reyes

A támadósorban szintén ismert játékosok szerepelnek. José Antonio Reyes is a Sevilla csapatában kezdte pályafutását, és egy hónapja oda is tért vissza. Karrierje csúcsán az Arsenal és a Real Madrid mezét is hordhatta. Egyik színeiben sem aratott világraszóló sikert, és hamarosan az Atlético Madridban kötött ki. Huszonegyszer szerepelt a spanyol válogatottban, és még mindig neves játékosnak számít, de soha nem bizonyította be, tényleg akkora tehetség-e, mint ahogy pályafutása elején gondolták róla. Milan Baros 1981-ben született ugyanabban a cseh kisvárosban, ahonnan egy Oscar-díjas énekesnő is származik. A mai napig fenntart egy házat egy környékbeli faluban, amit otthonának tart. Barosra alighanem mindenki a 2004-es Európa-bajnokságon elővezetett kiváló játékáról, és ott viselt kék cipőjéről emlékszik. Volt a Liverpool, az Aston Villa vagy éppen a Lyon játékosa is, de ottani teljesítményét soha nem tudta megismételni. Most a török Galatasaray játékosa, ismét jobbik formáját mutatja, de nagyon sokat sérült. A cseh válogatottban 85 alkalommal játszott és 39 gólt rúgott. André-Pierre Gignac dél-franciaországi cigány családba született. Családja lakókocsikban él, és piacozásból tartja fenn magát. Állítása szerint a mai napig, ha kap valami ruhát, azt odaadja anyósának, aki eladja a piacon. Gignac a már említett Mollo és Abardonado unokatestvére. Nyolc éve a Lorient csapatában tűnt fel, majd Toulouse-ba igazolt. Mindkét klubnál ontotta a gólokat, és hamarosan híres játékos lett hazájában. Már nagyon várták válogatottbeli bemutatkozását, számos újság követelte a „Cigány király” beállítását a vérszegény támadásokat vezető csapatba. Pár éve egy francia lap imázsfotókat készített néhány ismert focistáról, és Gignacról egy meglehetősen ellentmondásos kép született, ami sokak szerint nyilván származásának szól. Jelenleg a Marseille játékosa. Tizenhatszoros francia válogatott. Freddy Eastwood jelenleg a Coventry City játékosa, de megjárta már a West Ham United és a Wolverhampton csapatait is. A két nagycsapatban nem sok sót evett meg, a kisebb kluboknál viszont valóságos gólzsák, így mindig újabb és újabb lehetőségeket kap. Egyet előre, kettőt hátra. A Coventry babakék mezében elég jó teljesítményt nyújt, bekerült a wales-i válogatottba is. Eastwood félnomád cigány családból származik, akiket egy időben az a veszély fenyegetett, hogy nem táborozhatnak többé a többé-kevésbé állandó lakhelyükként szolgáló basildoni területen. A híres focista sarj levelezésbe kezdett a brit kormánnyal, és végül újabb öt évre szóló engedélyt kaptak. Eastwood elmondása szerint rengeteg atrocitás érte karrierje alatt származása miatt.

És, hogy mi a helyzet itthon?

A legismertebb roma focista minden bizonnyal Pisont István volt, aki már visszavonult és edző lett. Meghatározó hazai klubja a Honvéd volt, de játszott Izraelben, Belgiumban és Németországban is. Háromszoros bajnok Magyarországon és Izraelben is. 2001-ben a Hapoel-Tel-Aviv csapatával, melyben együtt szerepelt Halmai Gáborral egy kiváló UEFA kupa szereplés részese volt, ahol többek között a Chelsea csapatát is legyőzték. Harmincegyszeres magyar válogatott. 2009 óta az utánpótlás-válogatottak mellett dolgozik. 2011-ben részt vett a Boldog Ceferino Lovagrend megalapításában, melynek célja a történelmi egyházak és a cigányság közti együttműködés segítése. Pisont előtt Farkas János számított még kiemelkedően sikeres cigány labdarúgónak, a négyszeres bajnok, egyszeres gólkirály, és 33 válogatott meccsén 19 gólt szerző támadóról azóta díjat is neveztek el, melyet minden évben az a 24 év alatti roma futballista kap, aki mind játékával, mind viselkedésével példát mutat. A díjat eddig Fazakas Géza (Honvéd), Mohácsi Rudolf (Honvéd) és Maka Alex (Ferencváros) kapták meg.

4 Komment
0 Reblog!

A francia Vogue roma címlaplányt akar

Címkék: roma modellek, divat, dzsipszizmus

Azok kedvéért, akik nem tudják: modellügynök vagyok. Pontosabb szóval mother agency. Azaz találok egy lányt távol a divatfővárosoktól, és szépen lassan felkészítem arra, hogy divatcégekkel, ruha-, és egyéb szépségipari márkákkal közvetlen kapcsolatban álló külföldi ügynökségek modellként tudják alkalmazni Milánótól Tokyoig.

Tegnap eddigi pályafutásom legnagyobb üzletét kötöttem. Sikerült elhelyeznem egy lányt a világ piacvezető modellügynökségénél. Nincs náluk gazdagabb, profibb, erősebb.

Ők, és lassan mindenki más a szakmában Milánótól New Yorkig tudja, hogy van egy elképzelésem arról, hogy ha törik, ha szakad, gyönyörű roma lányokat és/vagy fiúkat be kell juttatni a modellszakmába. Azt már kevesebben tudják, hogy arról is van elképzelésem, hogy mennyire nehéz feladat ez, és hogy csak 5-10 éves távon lehet ebből bármi komolyat elérni, ennél rövidebb idővel kalkulálni nem szabad.

A tegnapi, tárgyalással egybekötött anekdotázás során szóba került Olga Verdisre, a lány, akiről a Dzsipszizmus eddigi legolvasottabb posztjában írtam, hisz idén bekerült ugyanebbe a nemzetközi ügynökségbe. Most nem részletezem, vele mi van, és miért nem halad a karrierje, miért nem tudok beszámolni fejleményekről azóta sem, legyen annyi elég, hogy több, a szakma számára ismert nehezítő tényező az oka, ami nem azzal van összefüggésben, hogy Olga származása mi, vagy hogy hogy néz ki, hanem azzal, hogy lehet-e vele mindezektől függetlenül dolgozni. Tud-e angolul, elég magabiztos és önálló-e, terhelhető-e, és így tovább.

Olga ügyének kitárgyalása közben, mintegy mellesleg, jött az infó a párizsi kollégától, hogy

- Kata, jut eszembe! A francia Vogue roma címlaplányt akar, és nincs! Nincs! Senkinél!

- Már hogy ne lenne - mondtam én szárazon, pókerarccal.

Majd elkértem a sültkrumplit majonézbe mártogató londoni kolléga számítógépét a Kempinski éttermében, és megmutattam nekik egy lányt, aki szerintem tök jó roma címlaplánya lehetne a francia Voguenak.

Leesett az álluk. Egy harminc éves tapasztalattal rendelkező fejvadászról, és egy huszonkét éves menedzserről van szó, akit rengeteg tehetséges, ügynökségi állásra ácsingózó fiatal közül választottak ki, és aki szinte csak sztármodellek között dolgozik nap mint nap.

Szerintük ezzel a prodzsekttel érdemes foglalkozni. Szerintem is, más kérdés, hogy az az inspiráció és lelkesedés, amit tegnap óta egyfolytában érzek, hisz lehet, hogy cigánylány lesz a következő September Issue elején*, kelleni is fog, mert az igazi a munka csak most jön.

Ugyanitt tisztelettel felhívnám a figyelmet arra, hogy azok a magazinok, amelyek a novemberi, vagy esetleg őszi címlapjukon nem roma lányt szerepeltetnek, már inkább hozzá se kezdjenek, mert ez az ötlet már le van lőve, és csak másolni lehet, abban meg mi a jó.

Részletek később. Lehet, hogy nem egy hét múlva, lehet, hogy csak két hónap múlva, de lesznek részletek.

*A September Issue a francia Vogue hagyományosan szeptemberben megjelenő különszáma, vagy inkább különleges száma, szebb, jobb, vastagabb, fontosabb, mint a többi lapszám.

1 Komment
0 Reblog!

Romák 56-ból

Címkék: roma forradalmárok, romák 1956-ban

Az imént láttam a következő posztot egy blogon:

"Néhány név szerint is ismert roma forradalmár[1]:

  • Corvin köz:
    • Szabó Ilonka “Kócos” - hősi halált halt
    • Dilinkó Gábor “Bizsu” - hét év börtönre ítélték
  • Tűzoltó utca:
    • Fehér Nándor (akkor 15 éves) - két és fél év börtönre ítélték (más források szerint a Berzenczey utcai Göndör-csoportban harcolt)
    • Horváth Aladár
    • Kuti László
  • Práter utca:
    • Kisnémeth László “Cigány Laci” - büntetése ismeretlen
    • Horváth Károly - büntetése ismeretlen
    • Radics József - öt év börtönre ítélték
    • Damu János - négy év börtönre ítélték
  • Váci út:
    • “Narancs” - valószínűleg külföldre menekült
    • “Cigány” - valószínűleg külföldre menekült
    • “Kóró” - valószínűleg külföldre menekült
  • Ferencváros:
    • Való Mátyás “Csoki” - hat év börtönre ítélték (más források szerint a Práter utcai csoportban harcolt)
  • Szirmai-csoport:
    • Fátyol István - börtönre ítélték
  • Vajdahunyad utca:
    • Kóté Sörös József “Holi” - kivégezték
  • Thököly út:
    • Csányi Sándor - kivégezték
  • Göndör-csoport (Berzenczey utca):
    • Falusi János parancsnokhelyettes - emigrált, esetleges büntetése ismeretlen
  • Budapest (közelebbről nem ismert helyen):
    • Fátyol István - börtönre ítélték (lehet, hogy azonos a fentebbi F. I.-vel?)
    • Kolompár János - kivégezték
  • Soroksár
    • Sztojka László - tizennégy év börtönre ítélték (Sz. László, Vince és Péter testvérek)
    • Sztojka Vince - tizennégy év börtönre ítélték
    • Sztojka Péter - tíz év börtönre ítélték
  • Nyíregyháza:
    • Dandos Gyula
  • Kiskunmajsa:
0 Komment
0 Reblog!

Megnyílt az ország első roma vendéglője!

Címkék: roma vendéglő, gasztro, dzsipszizmus, roma vállalkozók

Frissítés: Szóval a helyes cím persze az lett volna, hogy megnyílt az ország majdnem első roma vendéglője... Hisz volt már, és van is roma vendéglő, legalábbis Budapesten. A Bodag Vendéglő a VIII. Tömő u. 33/a. szám alatt még működik, de sajnos megszűnt egy hasonló hely a XIII. kerületben, a Csanády utca és a Kresz Géza utca sarkán (kösz, blumi!), illetve a Wesselényi utca 49-ben is, a helyén nemrég afrikai étterem nyílt (kösz, ukridge!). Illetve nekem úgy rémlik, mintha lett volna egy roma vendéglő a Keleti pályaudvar környékén, "Csikágóban" is.

Vagy lehetett volna az a cím, hogy megnyílt az ország első, EU kompatibilis konyhával felszerelt roma vendéglője...

Mindenesetre aki tud még működő, vagy valaha működött roma vendéglőkről, kérem, írja meg kommentben, vagy emailben! 

Az eredeti hír így szólt:

"Cigány tyúkos káposzta, kacsanyak késsel vágott tésztával, illetve csirke farhát móringgal - ilyen és ehhez hasonló ételek szerepelnek az ország első roma vendéglőjének étlapján Békés városában - közölte az MTI érdeklődésére az étterem tulajdonosa kedden.

Ásós Géza, aki maga is roma származású, elmondta: a napokban megnyílt étteremben mindenekelőtt a tradicionális roma ételeket szolgálják fel, és a főzés alapja a finomság mellett az olcsóság. Az új étterem főszakácsa a roma tulajdonos családjának segítségével sajátította el az ételek elkészítésének fogásait. A csirke farhát móringgal például úgy készül, hogy a főtt krumplit hagymásan készítik elő, majd piros fűszerekkel ízesítik.


A Kira vendéglő tulajdonosa abban bízik, hogy sikert arat vállalkozása, mert a roma ételeket, például a töltött káposztát hétköznap is felszolgálják, és ez nem jellemző a magyarországi éttermek kínálatára.


A vállalkozó egyébként egy korábbi pizzériát alakított át, és mint fogalmazott, száz négyzetméteres konyhája a legkényesebb uniós előírásoknak is megfelel.
Az étteremben rövidesen autentikus, a valódi cigány folklórt őrző roma zene várja majd az érdeklődőket." (MTI)

 

A hírről szóló infóért köszönet a Turizmus Online magazinnak...! Képek, beszámoló, étteremkritika, interjú és hasonlók: később, talán még novemberben.

3 Komment
0 Reblog!

"Nálunk nincs romakérdés" - miért sikeres a csepeli Burattino?

Címkék: burattino, iskola, sni, integráció

Eredeti bejegyzés:

A Gyerekszemle új sorozatában olyan intézményeket mutatunk be, ahol speciális igényekre szabott oktatás zajlik. Elsőként a csepeli Burattino Általános és Szakképző Iskola, Gyermekotthonba látogattunk.

A Burattino Hátrányos Helyzetűeket Segítő Iskolaalapítvány 1990 áprilisában jött létre azzal a céllal, hogy egy olyan saját modell szerint működő iskolát hozzon létre, ahol a gyerekek „kinőhetik” hátrányaikat. „Kinőni a hátrányokat azt jelenti, hogy úgy menjenek el a Burattinóból 18 évesen, hogy van életcéljuk, és azt meg is tudják maguknak fogalmazni. Tisztában vannak az erényeikkel, tulajdonságaikkal, tudnak kapcsolódni a környezetükhöz, beszélnek angolul. Ha ezt elérjük, akkor elmondhatjuk, hogy tettünk értük valamit” – foglalja össze a Burattino célját Mezei Katalin, az iskola alapítója és igazgatója.

Az iskoláról készült képgalériát itt lehet megnézni.


Honnan jönnek a burattinós gyerekek?

 

A Burattino – ahogyan az igazgató, Mezei Katalin fogalmaz – valójában szegregáló intézmény. A bekerülés feltétele, hogy a gyerekek valamilyen szempontból rászorulók legyenek. A szülők általában azért íratják ide a gyerekeiket, mert az ismerőseik ajánlották az iskolát, sokan pedig szakemberek, esetleg a Nevelési Tanácsadó javaslata alapján választják a Burattinót. A tanulók 15-20%-a küzd valamilyen tanulási problémával. Sok az olyan gyerek is, aki egészen minimális szókinccsel vagy komoly lelki sérülésekkel kezdi meg az első osztályt. 

A cigány és a nem cigány gyerekek nagyjából felét-felét teszik ki a diákságnak. „Nálunk nincs romakérdés. Ha a felnőttek nem foglalkoznak azzal, ki cigány és ki nem az, a gyerekeket sem érdekli különösebben. A „burattinóság” lényege, hogy nincs különbség a gyerekek között, mindenki egyéni törődést kap, és egyformán szeretve van” – hangsúlyozza az igazgató.

A Burattinóban 125 (ebből 61 általános iskolás) gyereknek van papírja arról, hogy hátrányos helyzetű – de tulajdonképpen mind a 350 idejáró az. A felvétel egyedüli szempontja ugyanis, hogy valamilyen szempontból rászoruló legyen a gyerek. 

„Sokan elég rossz állapotban érkeznek az iskolába: lelkileg elhanyagoltan, rossz mentális állapotban kerülnek be. Rengeteg az elvált család, és sok az olyan, ahol ugyan az apa és az anya együtt élnek, de otthon mindennapos a bántalmazás. A gyerekek így gyakran  nincsenek tanítható állapotban. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy ezeket a gyerekeket sokszor annyi sérelem érte már, hogy több minden kell ahhoz, hogy elérjük az ingerküszöbüket. Azért kell túlzóan dicsérnünk, hogy megértsék ők is, hogy rendben vannak. Ettől még tudniuk kell, hogy a tetteiknek következményeik vannak. Határozottan megvannak a keretek, az elején nagyon szigorúan tartjuk a napirendet, a szabályokat” – foglalja össze az igazgató. Az első osztály első három hónapjában az is előfordul, hogy két-három pedagógus vezeti a tanórákat, és bizony külön meg kell tanítani sorakozni is a gyerekeket: van, hogy hatszor kell elindulni például, mire kialakul a kettes sor. A tanév végére azonban már jelentősen javul a helyzet. A Burattinóban többek között a módszertani sokszínűséggel, a kiscsoportos foglalkozásokkal segítik az integrációt, miközben sok szeretettel, türelemmel próbálják „gyógyítani” a gyerekeket: hibáikat kissé elnézik, az erényeiket viszont az egekig magasztalják.

 

Iskolai élet a Burattinóban

 

Az iskolában ma 350 gyerek tanul elsőtől tizenkettedikig, évfolyamonként egy-egy osztály fut, 15-18 fővel. A tanítási napok ugyanolyanok, mint a legtöbb iskolában: délelőtt órák vannak, délután pedig klasszikus napköziben folyik a munka. A gyerekek nagy része délután négykor hazaindul – de aki nagyon nem akar hazamenni, vagy nem jönnek érte, tovább is maradhat, az ügyeletes tanárok addig maradnak velük, amíg kell. Az iskolában a szaktanárokon, tanítókon kívül gyógypedagógusok, iskolapszichológus, pedagógusasszisztens, logopédus is dolgozik. 

Az iskolában nagyon fontos szerep jut a napirendnek, ugyanakkor igyekeznek rugalmasan állni a gyerekekhez. A szünetekben például a jól felszerelt játszótéren vagy a folyosón felállított csocsóval, pingponggal, léghokival játszhatnak a gyerekek – a játékhoz általában tanáraik is csatlakoznak. Az egyéni törődés a gyerekek háttere miatt különösen fontos: a Burattinóban arra törekszenek a tanárok, hogy személyes kötődés alakuljon ki a gyerekek és a pedagógusok között. A közös kirándulásokon túl erre remek alkalom az is, ha például hazakísérik diákjaikat – az úton, az iskola falain kívül könnyebb megnyílni egymásnak, az erős tanár-diák kapcsolat pedig jelentősen növeli az iskolai munka hatékonyságát.

 

A gyerekek családi háttere és a hozott minták is indokolják azt, hogy a Burattinóban két osztályfőnöke legyen az általános iskolásoknak: egy férfi és egy nő. A tantestületben fontos szempont a fiatalság, hogy kiegyensúlyozott legyen a nemek aránya – ha például egy férfi kolléga megy el, a helyére kizárólag férfi tanárt keresnek. Az iskolában évente kétszer szerveznek soknapos osztálykirándulásokat, rendszeresek a közösségépítő programok. Legutóbb például az alsósok és a középiskolások közösen nézték meg a veresegyházi medvefarmot, a szünetekben pedig együtt csocsóznak az iskolafolyosón. „Egyszerűen a gyerekháló erősebb azzal, hogy vegyes korcsoportban játszanak. Amilyen „undok dögök” tudnak lenni a kamaszok, a kicsikkel éppolyan türelmesek” – mondja Mezei Katalin.

 

Az érettségi visszaadja az önbecsülést

 

Az iskolában csak angolt tanítanak, több nyelvnek ugyanis nem lenne értelme. Így viszont évek óta születnek már az érettségi előtt is sikeres középfokú nyelvvizsgák – nyilván nem sikerül mindenkinek, de ez nem is lehet elvárás. Az iskola célja, hogy az érettségit letegyék a diákjai. „Aki leérettségizik, az sokkal jobb pozícióból megy szakmát tanulni, mint aki nyolcadik után kezdi el. Több, nívósabb szakmákból választhat. Azzal, hogy a gyerekeink el tudnak jutni az érettségiig, megszerzik azt az önbecsülést, melyet gyakran már 6 éves korukra elveszítenek. Ha belőlük érettségizett ember lesz, akkor kialakul bennük egyfajta igényesség is: tenni akarnak azért, hogy jobb életük legyen, nem hagyják magukat elveszni” – indokolja Mezei Katalin. 

A szakközépiskolában 2004 óta érettségiztetnek. Évente nagyjából 30 gyerek fut neki az érettséginek, ezek fele az iskola tanulója, a másik fele „kívülről” jön vizsgázni. A burattinósok megfelelnek az elvárásoknak: általában közepes eredménnyel végeznek, de minden évben van olyan diák, aki kitűnőre vagy jelesre érettségizik. És valamennyi végzős továbbtanul: szakmát szereznek, megpróbálják a felsőoktatást, sőt arra is van példa, hogy valaki lediplomázzon. Tavaly a 12 érettségizőből négyen mentek felsőoktatásba, de mindenki továbbtanult egy- vagy kétéves szakképzésen. Belegondolva abba, hogy honnan indulnak az iskolába kerülő 6 évesek, hatalmas sikernek számít, hogy 18 évesen leteszik az érettségit.

 

Burattino Gyermekotthonok

 

Az iskolába olyan gyerekek is járnak, akiknek nemcsak az emberi kapcsolatokról, viszonyokról kell mintát adni, hanem nyugodt, rendezett lakhatásra is szükségük van. Már az iskola indításakor, 21 évvel ezelőtt kiderült, hogy lesz olyan, amikor nem mehet haza egy gyerek – például családon belüli erőszak miatt menekült el az anya, de az anyaotthonban nem volt hely, vagy egyszerűen el sem jutott odáig a gyerekekkel. Ilyenkor a tornateremben vagy a gondnok szobájában aludhattak. Természetesen ez tarthatatlan megoldás volt: a feltételek ehhez nem voltak adottak, és előfordult az is, hogy a menedékkereső családok egy éjszaka alatt hatalmas pusztítást végeztek az épületben, de rendszeresen tűntek el dolgok is. 

Miután a csepeli Mátyás utcában egy családi ház a Magyar Államkincstárhoz került, az ingatlant felajánlották a Burattinónak. Így nyílt meg az első gyermekotthon, melyhez azóta még kettő csatlakozott. A legnagyobban, a 28 férőhelyes Szőlős utcaiban utógondozás is van, itt 24 éves korukig maradhatnak a gyerekek. 

A Burattino gyermekotthonai első osztálytól fogadják a gyerekeket, illetve akinek van kistestvére, őt is beveszik. A Burattinóhoz az állam és az önkormányzat is utal gyerekeket, akik más intézményekben tanulnak – de főleg a burattinósok közül kerülnek ki a bentlakók. Előfordul, hogy a család hajléktalan lesz, a bántalmazás eldurvul, vagy ellehetetlenednek a lakhatási körülmények – ilyenkor a Burattino iskolása az alapítvány gyermekotthonainak egyikébe kerül.

 

Késik a kiegészítő normatíva, veszélyben az iskola működése

 

A Burattino alapítványi iskola, így a készülő közoktatási törvény miatt bizonytalan a jövője. A csepeli önkormányzat a gyermekotthont támogatja. 49 sajátos nevelési igényű gyerek után a főváros, 175 után az állam fizet normatívát. Mindez a finanszírozás 60%-át fedezi. A fennmaradó költségek előteremtésére az alapítvány folyamatosan, évről évre pályázik. A bajt jelen helyzetben fokozza, hogy a közoktatási kiegészítő normatíva körüli bizonytalanság komoly problémát jelent a Burattinónak: havi kétmillió forintról van szó ebben az esetben. Az alapítványok kiegészítő normatívára vonatkozó szerződései augusztus 31-én jártak le, s bár a Nemzetgazdasági Minisztérium ígéretet tett a hosszabbításra 2011. december 31-ig, a szerződést csak október 5-én írhatták alá. Mezei Katalin biztos abban, hogy októberben sem fogják már ezt megkapni, pedig – mint mondja – „egy ilyen kicsi iskolában horror, ha ez az összeg hiányzik”. Ha nem oldódik meg rövid időn belül a kérdés, az iskola nem fog tudni fizetést adni. 

A tervezett közoktatási változások is súlyosan érinthetik az iskolát, sőt akár a bezárásával is fenyegetnek. „A készülő közoktatási törvény meghatározza, hogy csak a közhasznú alapítványi iskolák kaphatnak normatívát, eközben a készülő civiltörvény deklarálja, hogy milyen szempontoknak kell megfelelnie egy közhasznú alapítványnak. Már most látjuk, hogy annak a törvénynek vagy nagyon nehezen, vagy sehogyan sem fogunk tudni megfelelni. Ha pedig nem vagyunk egy közhasznú alapítvány, nem kaphatunk normatívát sem. Az alapítványi iskolát így vagy bezárjuk, vagy egyházi fenntartót kell keresnünk" – vázolja a helyzetet Mezei Katalin. Az iskola azért bizakodik: a most folyó társadalmi vita, az egyeztetések révén kialakulhat egy biztos és hosszú távú megoldást jelentő helyzet. "Az eddigi szakmai munka és az eredményei alapján a Burattino kiérdemelte a továbbélés lehetőségét" - fogalmaz az iskola egyik pedagógusa.

A fotókat Hartl Nagy Tamás készítette. 

 

Kövess minket Facebookon is!


Erről az iskoláról tudtunk-e eddig? Mert én nem.

0 Komment
0 Reblog!

Bódvalenke és a divat

Címkék: roma modellek, divat, fotó

Az ideális az lenne, ha abból a rengeteg gyönyörű roma lányból és fiúból, aki Magyarországon - és a világon! - él, és valamennyire biztos háttérrel rendelkezik, ami nélkül modellkedni elég nehéz, nem mindenki zenésznek akarna tanulni, hogy elszegődhessen külföldre, hanem lennének modellek is köztük. Mert miért ne. 

A modellek és reklámarcok előnye ugyanis a szépség és vonzóság mellett az, hogy speciális eseteket kivéve az arcuk mindig látszik, vagyis a teljesítményük látszik, az a tény, hogy dolgoznak, látszik. Egyszerűen szólva ha nincs kép, nincs munka. Igaz, az is látszik, hogy "Magyarországot hetven százalékban cigányok építik", ahogy egy az építőiparban jártas barátom mondta, mégis sokan gondolják azt, hogy a cigányok csak segélyből tudnak élni.

Persze ahhoz, hogy legyen legalább egy, vagy akár több aktív, roma származású modell, az is kéne, hogy azok, akiknek lehetőségük volna ezeket az arcokat beemelni a többiek közé, a magazinszerkesztők, a fotósok, a sminkesek, a stylistok, a képszerkesztők, és persze a megrendelők, be is emeljék őket. Hát, annyira azért nem emelik. Egyelőre.

Próbálkozások, és szép projektek időnként vannak, általában hirtelen ötletből születnek, és gyorsan megtörténnek, ami jó, de ez a módszer nem a rutinból működő magazinok, ügynökségek, és ruhamárkák módszere, hanem a függetleneké.

Pedig csúnya köröket tudnánk verni a világ bármely divatnagyhatalmára, ha kitermelnénk egy-két megkerülhetetlenül szép és tehetséges roma modellt, mondjuk ezentúl minden évben.

A fotók Bódvalenkén készültek, és először a Mashkulture.hu blogon jelentek meg augusztus 30-án. Az újraközlés apropója egy most szerveződő kiállítás a fotós, Barnie Bódvalenkén készült képeiből. A színes ruhák Tomcsányi Dóri Color Project elnevezésű kollekciójából valók. Barnie egyéb, részben romákról készült fotói megtekinthetők az iambarnie.com-on.

3 Komment
0 Reblog!

INVERSE REVERSE

Címkék: divat, roma modellek, divatanyag, Lack Magazine, Móró Máté, fotó, Cargo Collective

Mielőtt egy nagyobb lélegzetvételű posztra vállalkoznék, jelentem, találtam egy klassz divatanyagot a Lack című magyar divatmagazinból a Cargo Collective weboldalán, amelynek a modellje egy roma származású fiú. Kösz, Nonó!

Más szóval ezt most csak így ideteszem.

 

INVERSE REVERSE

Fotó: Móró Máté
Styling: Varga Noémi
Smink: Nagy Dorottya
Haj: Szél Soma (Microphone Hair)
Modell: Roland

 

 

0 Komment
0 Reblog!

Nyári szünet...

Címkék: dzsipszizmus, fotó

 

...és információbányászat van. Hamarosan jelentkezem.

Fotó: a rajvagyok tumblerről.

0 Komment
0 Reblog!

Fülöp-szigeteki emberünk jelenti

Címkék: divat, fotók, dzsipszizmus

 

A filippinó divatszakma elég tetszetős magazinos anyagokat termel. A képek a Mega Magazine januári számában jelentek meg. A fotós Seven Barretto, a stylist Eldz Mejia, a modellek Ria Bolivar és Raya Mananquil. A teljes divatanyag elérhető itt.

0 Komment
0 Reblog!

Mentor szemmel

Címkék: Nem tartozik hozzá címke

Eredeti bejegyzés:

2011. július 25-én jöttünk először Pálkövére táborozni. Nekünk adatott meg az a lehetőség, hogy elsőként láthattuk meg a tanodások közül a tábort és a Balaton vízét. Az első turnusban három telephelyről érkeztek a fiatalok, Ózd, Borsodnádasd és Kelemér, hogy megismerkedhessenek más tanodás gyerekekkel. A második turnusban az ózdi Bem úti fiatalokkal táboroztunk. Ez nagyon nagy lehetőség a szegény gyerekek számára, mert nagyon sok család nem engedheti meg magának a balatoni nyaralást. Ebben a turnusban az iskolások főző, hennás és média-fotó foglalkozásokon vehettek részt, ami nagyon tetszett nekik, és emellett nagyon sokat strandolhattak is. Én, mint mentor kétszer vehettem részt ebben a táborban és nagyon jó volt látni, hogy a gyerekek mennyire élvezték a nyaralást, amiben soha nem volt még részük, és talán többet nem is lesz. Nagyon jól sikerült mindkét turnus, és a fiatalok szerencsésen hazaértek. A szülők is nagyon hálásak voltak, és nem győzték köszönni, hogy részükről anyagi segítség nélkül ilyen jó táborban vehettek részt a gyerekeik. Otthon a gyerekek nagyon sokat beszélnek a táborról, mert nagyon sok emlékük maradt.

Horváth Vilmos vagyok a borsodnádasdi  tanoda mentora és a borsodnádasdi CKÖ elnöke. 2011 februárjában csatlakoztunk a Tanodához 35 hátrányos helyzetű fiatallal, 11 borsodi kistelepüléssel egyetemben. Én nagyon örültem ennek a programnak, mert mifelénk, nem nagyon történik semmi, ami a gyerekek előbbre jutását segítené. Nagyon örültem annak, hogy Borsodnádasd egy ilyen programban részt vehet. A Polgármesteri Hivatal is segített, és egy épületet biztosított számunkra, amit a tanoda nagyon szépen felújított és felszerelt, ahol a gyerekek részt vehetnek a foglalkozásokon.

Horváth Vilmos - borsodnádasdi mentor



Na tessék.

0 Komment
0 Reblog!

Fotó, képzőművészet, irodalom, színház, film, zene, tánc, divat, gasztronómia, tanulás, karrier, üzlet - blog magyar és külföldi cigányok sikereiről.

Kapcsolat

dzsipszizmus@gmail.com

Hasonló blogok, weboldalak

Twitter

Regisztrált olvasók

Bódi Tamás Gazsó István [cikoria] tallianmiklos edomer magyarildi ténytár szekeresk dkiraly fmiki dendre boibo Mengyán Eszter Wunderbike Gyalog Versel tormapiroska

Feedek