Dzsipszizmus

Van az úgy, hogy az ember a Barikádnak köszönhetően bukkan rá a következő témájára.

A Romani Yag kávézó, étterem és hotel Ungvár Radvánc nevű részében található. Ez a város azon pontja, ahol a legtöbb roma él. A tulajdonos, az alkalmazottak, és jórészt a vendégek is romák, bár többen érkeznek külföldről, mint Ukrajnából, a szűkös körülmények között élő helybéli romák pedig csak ritkán jutnak el a vendéglőbe.

A legtöbben Szlovákiából, Magyarországról és Kijevből látogatnak el Ungvárra a Romani Yag kedvéért. (A szlovák-ukrán határ 5 kilométer távolságra van, a legközelebbi magyar átkelőhely 25 kilométer.)

A vendéglő 2008 augusztusában nyílt meg. A tulajdonosa Dr Ádám Aladár, Ukrajna egyetlen roma származású delegáltja az Európa Parlamentben.

Az étlapon sorakozó roma ételek ára 10 dollár és 30 dollár között mozog, ami nem meglepő, tudva, hogy a Romani Yag a tehetős roma vendégek számára épült. A cigány borscs 15 dollár, egy nagy adag töltött káposzta, ami marha-, disznó- és kacsahúsból készül, 28 dollár, a köretek ára 8-10 dollár körül van.

Természetesen van élő cigányzene, lehet kapni cigánypecsenyét, és egy (talán megfelel a fordítás)  "tyúkhús tolvaj módra" nevű ételt is, ami a szabad ég alatt készül, és egy átlagos szárnyasételnél kétszer jobb ízét annak köszönheti, hogy lopott tyúkból készül... Legalábbis a legenda szerint. :)

A hat szobával rendelkező hotel minden hétvégén tele van. A hatalmas, impozáns étterem főleg esküvők, születésnapok, és egyéb nagy, családi rendezvények színhelyéül szolgál. Ádám Aladár szerint a vendégek rengeteg mindent elhagynak, náluk felejtenek. Lopás is történt már egy alkalommal, amit azonnal jelentettek a rendőrségen. "Cigány étterem vagyunk, nem engedhetünk meg magunknak ilyen botrányokat", nyilatkozta a tulajdonos. Azért sem, mert a helybéli taxisok állítólag sorra irányítják más szálláshelyek felé az Ungvárra érkező turistákat.

Holott a Romani Yag pont arról híres, hogy a felszolgálói udvariasak, a portája mindig rendben van tartva, és a szobák makulátlanul tiszták. Ádámék ezzel küzdenek a rosszindulatú pletykák ellen.

Na meg azzal, hogy sikeresen működtetnek egy sok lehetőséget rejtő, munkahelyeket teremtő, másolható, száz százalékosan roma üzleti modellt.

Az étterem weboldala: http://romaniyag.biz

Biztos mindenki ismeri a Lush nevű angol céget. Organikus kozmetikumai kisebb manufaktúrákban, és nem gyárakban készülnek, az alapanyagok gyümölcsök, zöldségek, virágokból, és más növényekből származó illóolajak. A Lush mindenhol ott van a világon, jó pár híresség lelkes vásárlója a termékeknek, és a cégnek Budapesten is több boltja van.

Nem biztos, hogy mindenki tudja, de a törökországi, és főleg isztambuli romák típusfoglalkozásai közül az egyik leggyakoribb, de legalábbis az egyik legfeltűnőbb a virágárusítás. Azt viszont egyenesen kétlem, hogy túl sokan tudnák, hogy a tavaly ilyenkor piacra dobott Turkish Delight nevű, kakaóvaj alapú, rózsa- és jázminolajat tartalmazó kozmetikumoknak köze van a romákhoz.

A Lush fő rózsabeszállítója egy Sebat Ltd nevű családi vállalkozás Isparta tartományból, mely régió a damaszkuszi rózsa termesztéséről híres. A Sebat állandó dolgozói (50 főnél kevesebbet foglalkoztató manufaktúráról van szó) a város lakói, az idénymunkások viszont környékbeli roma családok, akik minden májusban megjelennek Senirben, és hajnalról hajnalra szedik a rózsát. Azért kell korán elvégezni a munkát, mert a napsütés elpárologtatja a szirmokból az illóolajat. Csak hogy érezzük az arányokat: egy kilogramm tiszta rózsaolajhoz egy millió rózsára van szükség.

A Sebat azon túl, hogy foglalkoztatja a helybélieket, másfél éve egy iskola megépítésével is hozzájárult a közösség és a régió fejlődéséhez, így 2009 őszén hatvan környékbeli gyerek kezdhette meg a tanulmányait Törökország első ingyenes oktatási intézményében. A Lush a prodzsekt kezdete óta minden kilónyi illóolajért 25 fonttal fizet többet a Sebatnak, amit a cég az iskola működtetésére költ el.

Ilyen az, amikor jó illatú társadalmi változást ken magára az ember.

Fotók: Günsel Yildirim-Faraguna