Goga, a rendkívül lelkes, ám angolul egyelőre csak tolmács révén kommunikáló fiatal srác a grúz újhullám egyik kedvelt tervezője. Tavaly márciusban rendeztek először divatheteket Tbilisziben, melynek híre akkor még csak egy-egy nagyobb hírügynökség kötelező kínálatába került bele. Októberben már jóval nagyobb nyilvánosság mellett mutatták be az idén tavaszra készült kollekciókat.
Az esemény egyrészt azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a kormány elég komolyan gondolja az országimázst, ezért a divatszakmát legalább annyira támogatja, mint a kultúra egyéb területeit, és ez mostanra beérett, másrészt Tbiliszi egyelőre ismeretlen, és izgalmas terep a nemzetközi divatvilág számára, amelyhez kapcsolódási pontot - groteszk módon - eddig egyedül a grúzok által a világ másik végére kívánt, de a világ szemében sikkesnek számító orosz hatás jelentett.
A főváros igazi kincs a nyugatiak szemében: egyszerre grandiózus és lepukkant, és az efféle elfuserált romantika komoly tőke lehet a szakmában. Egyenletesen magas, jobban mondva ellenállhatatlanul magas színvonalat egyedül a gasztronómia üt meg, állítja több beszámoló is. Nem meglepő, hogy első körben az ínyenceket vonzotta be. (A Mademoiselle Perle néven blogoló fiatal divatrajongó posztja elég érzékletesen leírja, miben rejlik Tbiliszi és a grúz divatszakma bája.)
Érdemes végigpörgetni az esemény hivatalos weboldalát, mert az egymással szoros együttműködésben, szinte csapatként dolgozó fiatal designerek már most olyan színvonalon teljesítenek, ami hosszú és termékeny felkészülési folyamatot sejtet, csak egyelőre nem tudni, mik azok a források, tradíciók, mi az a háttér, melyeknek köszönhetően ez a mostani helyzet kialakult, és csak az biztos, hogy érdemes lesz Grúziára odafigyelni.
Goga Nikabadze tudomásom szerint nem cigány származású, második Tbilisziben bemutatott kollekciójával mégis ezekig a gyökerekig nyúlt vissza (erről hamarosan egy interjúban beszélgetünk el vele - vagyis a tolmácsával:) - hosszabban). Ráadásul egyáltalán nem tűnik úgy, hogy ne látna ebben üzleti lehetőséget, vagy hogy azt gondolná, a tematika nem elég nívós vagy komoly ahhoz, hogy nemzetközi közönség elé lehessen tárni egy ennyire új fórumon, mint a grúz fashion week, holott a főleg Azerbajdzsánból átszivárgó, Tbiliszi utcáin csövező-kolduló cigányok helyzete ismert.
A cigány folklór hatása a divatra nagyon messzire nyúlik vissza, és csak azokból a ruhákból és kolleckciókból órási adatbázist lehetne szerkeszteni, amelyek a legnagyobb tervezők műhelyeiből kerültek ki szezonról szezonra az elmúlt lassan száz évben - ezen az adatbázison már dolgozunk.
Az utóbbi években azonban kezdenek felbukkani azok a cigány származású tehetségek, akik fittyet hányva a tradíciókra és adott esetben a zúgolódó nem cigány közvéleményre divattervezésből próbálnak megélni, és egyben kultúrmissziót teljesíteni, nagyon sokszínű közeget teremtve ezzel, melyben a ruhák és kiegészítők kavalkádjánál csak a célok és sikerek változatosabbak. Nem beszélhetünk még kritikus tömegről, de egy komoly kezdeményről mindenképp, és a Romani Design révén profi törekvés tavaly óta végre Magyarországon is van.
Ami nincs: kritikai közege ennek az egyelőre nagyon változó színvonalú szcénának, ami ráadásul nem egy helyen összpontosul, hanem legjobb esetben is az interneten, vagy egy-egy ember fejében. Egyelőre rajongók vannak, de hiányzik a hang, amelyik megmondaná, hogy ez a ruha vagy irány jó, de az nem, és úgy tűnik, a divatújságírók nem élnek-halnak a lehetőségért, hogy véleményt mondjanak - igaz, ehhez az kéne, hogy sokan tudjanak a témáról, és persze az, hogy kimagasló eredmények szülessenek.
Egyelőre kerülöm az összehasonlításokat, és maradok a bemutatásnál. Na jó.. Szépek a lányok, és van pár ruha, ami akár egy menő etno-vonulat kiindulópontja is lehet. Ha nem Grúziában, akkor máshol, elég nagy az internet.
Goga Nikabadze Gypsy Camp nevű kollekciója megtekinthető a tervező weboldalán.
Utolsó kommentek